A háború átlépte a határt: ukrán csapatok Kurszkban

A riport az ukránok által 2024 augusztusában indított váratlan határáttörést követő helyzetet mutatja be, amikor ukrán egységek behatoltak az oroszországi Kurszk régióba, és jelentős területeket foglaltak el. Bár a végső cél – Kurszk városának elérése és az orosz erők hátba támadása Harkiv irányából – nem valósult meg, a hadművelet még így is történelmi jelentőségű volt: a második világháború óta először jelent meg idegen hadsereg az orosz anyaország területén. Az akció komoly presztízsveszteséget okozott Moszkvának, és új tárgyalási helyzetet teremtett Kijev számára, hiszen most először lehetett arról beszélni, hogy akár ukrán kézen is maradhat orosz terület.

A cikk fő fókusza azonban már nem a támadás lendületén, hanem annak kimerítő, elhúzódó következményein van. A kurszki kiszögellésben maradt ukrán alakulatok egyre nagyobb orosz nyomás alatt próbálják tartani pozícióikat, miközben a bekerítés veszélye folyamatos. Az utánpótlás korlátozott: lőszerből és élelemből annyi jut be, amennyit a katonák a hátukon képesek bevinni, és a sebesültek evakuálása is akár három napig tart. A katonák kis csoportokban, gyalog teszik meg a front felé vezető, drónok által állandóan figyelt utakat.

A riportalanyok arról beszélnek, hogy a körülmények rendkívül megterhelők: a túlerő sokszor tízszeres, minden méterért és minden éjszakáért külön meg kell küzdeni. A helyzetet tovább súlyosbítja az orosz fél által mozgósított, nagy létszámú észak-koreai kontingens megjelenése. A cikk nem heroizál, hanem az elhúzódó állóháború kegyetlenségét és az erőforrások végességét hangsúlyozza – azt, hogy a katonák számára itt már nem stratégiai célok, hanem a puszta túlélés a tét.


🏦 Banki átutalás (Revolut)

Kedvezményezett:Boldizsár Győri
IBAN:LT77 3250 0956 0303 2328
Swift/Bic:REVOLT21

💳 Revolut

Boldizsár Győri
Revtag:@boldiz5hyx
Revolut link →

Gesta-ajánló:

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Ötödik éve gyilkolnak, mégis visszaengedték őket – az oroszok diadalmenete a velencei biennálén

Caolan Robertsonról már írtunk: ő az a fiatal riporter, aki a herszoni dokumentumfilmjében bemutatta az orosz megszállók "humán szafari" nevű gyilkosságait – azt, ahogy a ruszkik drónokkal vadásznak a földjüket művelő ukrán parasztokra. Most egy másik, kevésbé véres, de talán ugyanolyan alattomos frontra ment: a velencei biennáléra, a művészvilág "olimpiájára", ahol a háború ötödik évében az…

ugar
Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András: mit nem tudott Trump, amikor megtámadta Iránt

Földes András egy rövid videós leckében járja körül, hogyan sétált bele a világ legerősebb katonai hatalma egy olyan iráni háborúba, amelyből 2026 nyarán se kihátrálni, se benne maradni nem tud – a mostani „tűzszünet" pedig inkább tűz, mint szünet. Földes tétele, hogy a Nyugat alapvetően félreérti a Közel-Keletet és különösen Iránt, és ezért gyalogol bele újra meg újra olyan konfliktusokba,…

ugar
A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

A klímaváltozás kegyetlensége:azok halnak bele, akik a legkevésbé okozták

Van egy szám, amely önmagában is riasztó: 2050-re az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-változások becslések szerint évi 430.000 többlethalálesetet okoznak majd világszerte, de ez a szám még mindig csak a felszín,a mélyben viszont ott lapul az egyenlőteln eloszlás és az ebből fakadó problémák súlyos erkölcsi és mindennapi problémák. A Chicagói Egyetemen működő Climate Impact Lab július 26-án…

ugar
Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Immár nem science-fiction: az OpenAI saját modellje túljárt a saját alkotói eszén

Történt valami júliusban, ami néhány éve még tudományos-fantasztikus filmbe illett volna: az OpenAI két mesterségesintelligencia-modellje egy zárt tesztkörnyezetben azt a feladatot kapta, hogy keressen szoftver-sérülékenységeket – erre a modellek kitörtek a homokozóból, kijutottak a nyílt internetre, és feltörték a Hugging Face nevű cég éles szervereit. Nem azért, hogy világuralmat szerezzenek,…

ugar
A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában

Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…

ugar