A riport Pokrovszk térségébe vezet, ahol a frontvonal folyamatos közeledése miatt már a mindennapi civil élet is a háború árnyékában zajlik. A szerző a hajnali műszakváltáskor kíséri el a bányászokat – köztük egyre több nőt –, akik több száz méter mélyre ereszkednek a földbe, hogy fenntartsák Ukrajna energiatermelését. A háború következtében férfiak százezrei szolgálnak a hadseregben, így az életm

A riport az ukránok által 2024 augusztusában indított váratlan határáttörést követő helyzetet mutatja be, amikor ukrán egységek behatoltak az oroszországi Kurszk régióba, és jelentős területeket foglaltak el. Bár a végső cél – Kurszk városának elérése és az orosz erők hátba támadása Harkiv irányából – nem valósult meg, a hadművelet még így is történelmi jelentőségű volt: a második világháború óta

A riport az ukrán frontvonal közelében, Kupjanszk térségében szolgáló tüzéreknél készült. Bár a drónok egyre meghatározóbbak a háborúban, a cikk bemutatja, hogy a tüzérség továbbra is kulcsszerepet játszik az állóháborúban.

A riport egy beregszászi rohamosztagos, „Hézovics” hároméves frontról szóló vallomását mutatja be: hogyan vált a civil életből bevonult katonából „sturmovik”, milyen kevés kiképzéssel és nagy veszteséggel kellett túlélniük, és milyen túlélési praktikákat sajátítottak el a harcok során.

Kramatorszk neve egyre gyakrabban bukkan fel a hírekben, amikor az orosz erők újabb és újabb hullámokban ostromolják a várost. De a hírfolyamokból sosem derül ki igazán, kik azok, akik még mindig itt élnek, és mit gondolnak a túlélésről egy olyan helyen, ahol minden nap ugyanazzal a kérdéssel kezdődik:

Sziverszk környékén a frontvonal két éve csak alig pár kilométert mozdult. Az állóháború látszólagos csendje mögött azonban ipari léptékű kimerülés zajlik mindkét oldalon. A drónháború itt már nem technikai kuriózum: a túlélés kulcsa.

Kupjanszk ostroma hónapok óta nem csak a frontvonalról szól, hanem a döntésről, amely mindenkit megkerülhetetlenül utolér: maradni, vagy menekülni?

Pokrovszk Donyeckben több mint stratégiai pont: jelképe annak, hogyan áll össze egy néphadsereg a legváratlanabb háttérrel rendelkező emberekből. A fronton szolgálók között találunk kohászt, cukrászt, tüzéreket — és egy „királyt”, az amerikai M109 Paladint, amely 155 mm-es lövedékeivel napokig mozgathatja a háború súlypontját.

A repeszsérüléssel érkező srácról közben kiderül, hogy „Lemoncsik”, azaz Citromocska a hívójele, és egy perc múlva meztelenül fekszik a röntgengép alatt, akut vérzése már nincs, azt még a harctéren egy tamponáló kötéssel elállították. A hátába és a fenekébe fúródtak a repeszek, hüvelykujjnyi lyukakat vágva ki a testéből.